A RÖSZKEI GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSI ALAPOKMÁNYA
Bevezető rész
1. § Az ifjúsági önkormányzat elnevezése:
Röszkei Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat
Rövidített elnevezése: RIÖK
2. § Az önkormányzat székhelye:
Petőfi Sándor Művelődési Ház és Községi Könyvtár
6758 Röszke, Dózsa György u. 1
3.§ A Röszkei Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat önkormányzati elven működő, ifjúsági érdekeket képviselő és védő szervezet.
4. § A Röszkei Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat bélyegzője kör alakú, körülötte az önkormányzat elnevezésével. A bélyegző használatára a gyermek- és ifjúsági polgármester, és az általa megbízott gyermek- és ifjúsági képviselő jogosultak.
5. § A megválasztott gyermek- és ifjúsági képviselők száma a gyermek- és ifjúsági polgármesterrel együtt: 5 fő.
I. fejezet
A gyermek- és ifjúsági önkormányzat általános szabályai
6. § A Röszkei Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat teljes működését az ifjúsági képviselőtestület határozatokban szabályozza.
7. § A Röszkei Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat elő kívánja segíteni a fiatalok esélyegyenlőségét. Tevékenységét össze kívánja hangolni a helyi önkormányzat politikával.
8. § A röszkei Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat a helyi gyermek- és ifjúsági programok szervezésében, a helyi ifjúsági civil társadalom fejlesztésében a kölcsönös érdekek alapján együttműködik Röszke Község Önkormányzatával.
Együttműködhet a Homokháti és a Szegedi Kistérséghez, a Dél-Alföldi régióhoz tartozó települések gyermek- és ifjúsági önkormányzataival, továbbá a községben megalakult ifjúsági civil szervezetekkel és más civil szervezetekkel, és az általános iskolákban működő diákönkormányzattal. Az együttműködést szerződés, megállapodás keretében szabályozhatja.
A kapcsolattartás a gyermek- és ifjúsági polgármester feladata.
II. fejezet
A gyermek- és ifjúsági önkormányzat feladata és hatásköre
9. § (1) A Röszkei Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat – továbbiakban RIÖK – feladata:
- a falu gyermekeinek, ifjúságának összefogása, közösséggé szervezése, érdekeinek védelme és képviselete
- a közösségi élet fellendítésére irányuló rendezvények, programok szervezése
- a demokrácia szabályainak megismerése és megismertetése a fiatalok körében
- a falu fejlesztése és szépítése, hagyományainak ápolása, valamint a környezet védelme
- biztosítani a fent említett programok létrejöttének feltételeit
- épített és természeti környezet védelme
- közreműködés a munkanélküli fiatalok foglalkoztatásának megoldásában
- közösségi tér biztosítása
- a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és a sport támogatása
- egészséges életmód közösségi feltételeinek segítése
- a RIÖK tevékenységének interneten történő megjelenítése
- ifjúsági fórum és ifjúsági kerekasztal összehívásának kezdeményező joga
A felsorolt feladatokban a RIÖK maga határozza meg – a gyermek- és ifjúsági korosztály igényei alapján és az önkormányzat anyagi lehetőségeitől függően -, mely feladatokat milyen mértékben és módon lát el.
A RIÖK feladat- és hatáskörei a gyermek- és ifjúsági képviselőtestületet illetik meg.
(2) A feladatok ellátása érdekében:
(3) A gyermek- és ifjúsági önkormányzat kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása
- gyermek- és ifjúsági kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása
- „Röszke Ifjúságáért” cím adományozása
- a költségvetés megállapítása, módosítása és döntés a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról
- a települési Ifjúságpolitikai Koncepció elkészítése és folyamatos véleményezése
- gyermek- és ifjúsági önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás
- megállapodás magyarországi gyermek- és ifjúsági önkormányzattal való együttműködésről, gyermek- és ifjúsági önkormányzati szervhez való csatlakozás
- véleménynyilvánítás minden olyan ügyben, amely a község fiataljait érinti
A RIÖK működése
10. § A RIÖK működésének alapja a munkaterv. A munkatervi javaslatot a gyermek- és ifjúsági polgármester terjeszti a RIÖK elé jóváhagyás céljából. A RIÖK éves munkaterv alapján működik.
11. § A munkaterv összeállításához minden év január 30-ig javaslatot lehet kérni:
- a RIÖK tagjaitól
- a RIÖK-kel együttműködési megállapodás alapján együttműködő szervektől
- az ifjúsági referenstől
12. § A munkaterv tartalmazza:
A testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét, a napirendek előadóit, az előkészítésben részt vevő szervek vagy személyek megjelölését és az előterjesztések elkészítésének határidejét.
A RIÖK ülése
13. § (1) A RIÖK általában havonta, pénteki napon, 17 órai kezdettel tartja a rendes ülését.
(2) Rendkívüli ülés összehívása esetén az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzhetők.
14. § (1) Az ülésre a gyermek- és ifjúsági képviselőkön kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:
Esetenként meg kell hívni:
- a diákönkormányzat vezetőjét
- az ifjúsági referenst
- a napirend tárgya szerinti illetékes előadót
(2) Az ülésre meghívást kaphatnak a helyi sajtó képviselői.
15. § (1) A gyermek- és ifjúsági képviselőtestület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
(2) A zárt ülésről a gyermek- és ifjúsági képviselő vagy az előterjesztő javaslatára minősített többséggel dönt a képviselőtestület.
(3) A zárt ülésen a gyermek- és ifjúsági polgármester, az érintett gyermek- és ifjúsági képviselők, valamint a napirendre meghívottak vehetnek részt.
(4) A zárt ülés határozatairól – amennyiben azok közzététele személyiségi jogot nem sért – a gyermek- és ifjúsági polgármester adhat tájékoztatást. Ettől eltekinteni csak a RIÖK minősített többséggel hozott ellenkező értelmű döntése esetén lehet.
(5) A zárt ülésen hozott határozatokról tájékoztatást, felvilágosítást csak a gyermek- és ifjúsági polgármester, vagy megbízottja adhat.
(6) A zárt ülés jegyzőkönyvébe a gyermek- és ifjúsági képviselők, valamint a törvényességi ellenőrzést ellátók tekinthetnek be. A zárt ülésre meghívottak, illetve az azon résztvevők is betekinthetnek a zárt ülés jegyzőkönyvének azon részébe, melyre meghívást kaptak vagy amelyen részt vettek. A felsoroltakon kívül betekintést csak a RIÖK engedélyezhet.
16. § A testületi ülés időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről helyben szokásos módon tájékoztatja a lakosságot.
17. § (1) A meghívót és az írásos előterjesztéseket az ülés előtt legalább 5 nappal korábban kell kiküldeni. Ennek biztosítása érdekében csak az ülés előtt legalább 5 nappal a gyermek- és ifjúsági polgármester, valamint megbízottja számára átadott írásos előterjesztés kerülhet kiküldésre. A meghívót a gyermek- és ifjúsági polgármester írja alá.
(2) A meghívón a munkatervben szereplő napirendeket fel kell tüntetni. A gyermek- és ifjúsági polgármester dönt az (1) bekezdésben megjelölt határidőig leadott előterjesztések meghívón való feltüntetéséről annak függvényében, hogy azok megfelelő előkészítése megtörtént-e. A meghívóra fel nem vett napirendekről a gyermek- és ifjúsági polgármester köteles a gyermek. És ifjúsági képviselőket – a napirendek megszavazása előtt – tájékoztatni.
(3) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és idejét, a javasolt napirendeket és a napirendek előterjesztőit.
A RIÖK ülés vezetése
18. § (1) Az ülést a gyermek- és ifjúsági polgármester, távolléte esetén az általa megbízott gyermek- és ifjúsági képviselő vezeti.
(2) Az ülés megnyitásakor, valamint határozathozatal előtt a gyermek- és ifjúsági polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet. A RIÖK határozatképes, ha a megválasztott képviselők közül az ülésen legalább 3 fő jelen van.
(3) A gyermek- és ifjúsági polgármester az ülés vezetése körében a következő intézkedések megtételére jogosult:
a.) a hozzászólás engedélyezése a 20.§ (8) bekezdésében foglaltak szerint
b.) felszólítás a tárgyra térésre
c.) figyelmezteti a hozzászólót az üléshez nem illő, másokat sértő kijelentésektől való tartózkodásra
d.) a hallgatóság soraiból kiutasíthatja azt, aki méltatlan magatartást tanúsít
e.) szünet elrendelése
f.) javaslattétel napirendi pontok összevont tárgyalására
g.) kezdeményezheti a vita lezárását
(4) A határozatképtelenség miatt elmaradt ülést a gyermek- és ifjúsági polgármester az írásos meghívó ismételt kiküldésével 8 napon belül újból összehívja.
(5) Az előző bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni, ha az ülés menet közben válik határozatképtelenné.
19. § (1) A gyermek- és ifjúsági polgármester tájékoztatást ad az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről.
(2) Javaslatot tesz az ülés napirendjére.
(3) Előterjesztés benyújtására jogosultak:
- a RIÖK tagjai
- az eseti bizottságok
- a gyermek- és ifjúsági polgármester által felkért személy
(4) Minősített többség szükséges a RIÖK által az ismételt tárgyalás igénye nélkül határozathozatallal lezárt ügyek, valamint az írásban a meghívóval kiküldésre nem kerülő előterjesztések napirendre tűzéséhez, illetve tárgyalásához.
(5) A gyermek- és ifjúsági polgármester az egyes előterjesztések felett külön-külön nyit vitát.
(6) Az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt szóban – legfeljebb öt percben – kiegészítheti.
(7) Az előadóhoz a RIÖK tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.
(8) A kérdések után következnek a hozzászólások.
(9) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra és módosíthatja a határozati javaslatát.
Határozathozatal
20. § (1) Határozathozatal során a szavazásra feltett kérdésekről külön-külön kell szavazni. A szavazás eredményének megállapításánál a szavazásban részt nem vevő gyermek- és ifjúsági képviselőt – a kizárt gyermek- és ifjúsági képviselőt kivéve – távollevőnek kell tekinteni.
(2) Először a módosító indítványokat kell megszavazni, majd az alternatív javaslatokat, és ezt követően kerül sor a végszavazásra.
(3) A határozat-tervezet szavazása során a módosító indítványok egyszerű többséggel kerülnek elfogadásra, minősített többség (3 fő) a végszavazás során szükséges.
21. § (1) A szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) Név szerinti szavazás elrendeléséről a RIÖK esetenként dönt (A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a gyermek- és ifjúsági polgármester egyenként olvassa a gyermek- ás ifjúsági képviselők nevét, akik igennel vagy nemmel szavaznak. E szavazás melléklete lesz a jegyzőkönyvnek).
22. § (1) A RIÖK határozatának tartalmi elemei:
- a döntés szöveges része
- a végrehajtás határideje
- a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megjelölése
(2) A RIÖK határozatainak jelzése:
Röszkei Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat …/20… sz. határozata
Jegyzőkönyv
23. § (1) A testületi ülésről jegyzőkönyv készül, melyet meg kell őrizni.
(2) A gyermek- és ifjúsági képviselő kérheti, hogy saját hozzászólását a jegyzőkönyv szó szerint rögzítse.
(3) A jegyzőkönyvről, annak részeiről – zárt ülés jegyzőkönyve kivételével – a gyermek- és ifjúsági képviselő másolatot kérhet.
24. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányához a gyermek- és ifjúsági polgármester mellékeli a meghívót és az írásos előterjesztéseket.
(2) Amennyiben az ülést vagy annak egy részét nem a gyermek- és ifjúsági polgármester vezeti, úgy a jegyzőkönyvet az ülés vezetőjének is alá kell írnia.
(3) A jegyzőkönyvet a gyermek – és ifjúsági polgármester, vagy a gyermek- és ifjúsági polgármester által megbízott képviselő írja alá.
III. fejezet
A gyermek- és ifjúsági képviselő jogai
25. § Az ifjúsági referens köteles a gyermek- és ifjúsági képviselőt soron kívül fogadni, a képviselő munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést megadni. A gyermek- és ifjúsági képviselő jogosult a RIÖK ügyeit tartalmazó iratokba betekinteni, azokról jegyzetet, feljegyzést készíteni.
A települési képviselő kötelességei
26. § (1) Tevékenyen részt vesz a RIÖK munkájában, köteles a testületi ülésen megjelenni, annak egész tartalma alatt részt venni.
(2) Írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha az ülésen nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.
(3) Felkérés vagy a RIÖK döntése alapján részt venni az ülés előkészítésében, különböző vizsgálatokban, ellenőrzésekben.
(4) Erkölcsi kötelessége bejelenteni, ha valamely ügyben személyesen vagy hozzátartozója útján közvetlenül érdekelt, amely miatt a döntés meghozatalában nem vehet részt.
(5) A tudomására jutott titkot megőrizni.
(6) A település gyermek- és ifjúsági rendezvényein részt venni.
IV. fejezet
A gyermek- és ifjúsági polgármester
27. § A gyermek- és ifjúsági polgármester:
(1) képviseli mind a RIÖK, mint Röszke Község fiatal lakosságát.
(2) Biztosítja a RIÖK demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát.
(3) Vezeti az üléseket és felelős azok rendjéért.
(4) Kézjegyével hitelesíti a RIÖK dokumentumait, leveleit.
(5) Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a RIÖK számára meghatároz.
(6) Amennyiben a gyermek- és ifjúsági polgármester bármilyen okból nem tudja ellátni feladatát, a gyermek- és ifjúsági képviselőtestület tagjai közül megbízott gyermek- és ifjúsági polgármestert választhat. A megbízott gyermek- és ifjúsági polgármester feladatait a következő rendes gyermek- és ifjúsági önkormányzati választásokig látja el, hatásköre az ifjúsági polgármester hatáskörével megegyezik.
V. fejezet
A RIÖK gazdasági alapjai, költségvetése
28. § (1) A RIÖK a költségvetését határozatban állapítja meg.
(2) A költségvetési koncepció összeállítása előtt az ifjúsági referenssel, az Ifjúsági Tanácsnokkal, az ifjúsági polgármesterrel áttekinti a RIÖK költségvetési feladatait, bevételi forrásait, és ennek alapján kialakítja a költségvetési koncepcióját, melyet a gyermek- és ifjúsági polgármester terjeszt a képviselőtestület elé.
(3) A költségvetési határozattervezet az alábbi szerkezetben készül:
- a RIÖK bevételei forrásonként
- a működési, fenntartási költségek részletezve,
- programköltségek részletezve
(4) Az éves költségvetés készítésének és módosításának további szabályait a RIÖK külön határozatban szabályozza.
Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai
29. § (1) A RIÖK gazdálkodási feladatait az ifjúsági referens látja el.
(2) A RIÖK a helyi önkormányzattal együttműködési megállapodást köt, amelyben szerepel a gazdálkodás szabályozása.
VI. fejezet
Záró rendelkezések
30. § A 2004. december 4-én alakult első testület névsora:
Herédi Zoltán gyermek- és ifjúsági polgármester
Korda Renáta gyermek- és ifjúsági képviselő
Szűcs Judit gyermek- és ifjúsági képviselő
Csóré Zoltán gyermek- és ifjúsági képviselő
Zöldi Péter gyermek- és ifjúsági képviselő
31. § A 2008. november 23-án alakult második testület névsora:
Makra Péter volt gyermek- és ifjúsági polgármester
Tóth Zoltán megbízott gyermek- és ifjúsági polgármester
Borbás Johanna gyermek- és ifjúsági képviselő
Dorner Nikoletta gyermek- és ifjúsági képviselő
Csóré Dávid gyermek- és ifjúsági képviselő
32. § A Működési Alapokmány 2012. február 02-án lép hatályba.